Miért ismétlődnek a jelölések?
A tíz mennyei törzs és a tizenkét földi ág sorrendben együtt lép tovább. Mivel a két sorozat hossza eltér, ugyanaz a pár hatvan lépés után tér vissza. Ez a hatvanas ciklus az évek, hónapok, napok és órák hagyományos jelölésében is szerepet kap. A naphoz megjelenített törzs–ág pár tehát időjelölés; nem azonos egy személy születési képletével.
Öt elem, jin és jang, tizenkét állat
A törzsek a fa, tűz, föld, fém és víz ötös rendszeréhez, valamint a jin és jang minőséghez kapcsolódnak. A földi ágakhoz a tizenkét állatjegy társul. A „Jang Fém” és a „Ló” ezért két külön sorozat egy-egy tagját nevezi meg. A megnevezések hagyományos kategóriák: nem mérhető fizikai tulajdonságot állítanak a napról.
A Hold és a Nap egyaránt számít
A kínai naptár luniszoláris: holdhónapokat kapcsol össze a napév ritmusával. A huszonnégy szoláris időszak a Nap égi helyzetéhez kötődik. Ezek nem egyszerűen a Gergely-naptár hónapjainak más nevei. A napi nézetben ezért külön adat a holdnaptári dátum és az esetleges szoláris időszak; egyikből sem érdemes önmagában az összes többi jelölést kikövetkeztetni.
Figyeld meg a mintát
Válassz ki egy napot, és lépj néhány nappal előre: megfigyelheted a törzs és az ág változását. A hatvan nappal későbbi azonos pár mellett a tevékenységajánlások még eltérhetnek, hiszen a naptári környezet nem ugyanaz. Az időszámítás csillagászati hátterét érdemes külön kezelni a hozzá kapcsolt népi és asztrológiai értelmezéstől.
